BSD kiadások

 Minden BSD-projekt kiadások (release) formájában teszi elérhetővé a rendszerét. Eloször is minden kiadásnak van saját változatszáma, például: 1.6 vagy 3.2

Továbbá, a változatszámot utótag is követi:

1. A rendszer fejlesztői változata a Current nevet viseli. A FreeBSD Current ága változatszámot is kap, például: FreeBSD 5.0-Current. A NetBSD egy egybetűs utótagot rak a változatszám után, például: 1.6Z Az OpenBSD nem rendel hozzá változatszámot: OpenBSD-Current. Minden új fejlesztés ebbe a fejlesztői ágba kerül. Időnként a fejlesztői változat a szélesebb körű tesztelés számára Developer Preview (Fejlesztői Előzetes) változatban is elérheto (FreeBSD DP1 - Developer Preview 1).

2. Bizonyos időközönként, negyed vagy fél évente megjelenik egy release, amibol megvásárolható/letöltheto CD-ROM, tehát kiadás lesz. Például: OpenBSD 3.2-Release, FreeBSD 4.7-Release. A NetBSD javító kiadásokat (release-eket) is kiad, melyeket egy harmadik számmal lát el, például: 1.5.3.

3. Amikor a release ágban fellelt hibákat kijavítják és megjegyzéseket fűznek hozzá a CVS-fába, a végeredmény neve FreeBSD és OpenBSD esetén a stable-ág (NetBSD-nél továbbra is release) lesz. Ebből következik, hogy a FreeBSD-nél és OpenBSD-nél a release egy pillanatnyi állapota a forrásfának, míg a stable egy fejlesztési ág jelölése. Például a FreeBSD 4.7-Release-ből 4.7-Stable lesz, mely tartalmazza a 4.7-Release óta kiadott hibajavításokat, illetve néhány olyan új lehetőséget, ami esetleg bekerült a Stable-ágba. Bármikor a percre időszeru Stable-ra frissíthetjük rendszerünket, nem kell a kiadásokra várnunk! A kiadás elott a -Stable ágat átnevezik -Betára, ebből lesz aztán az ellenőrzés után a következő -Release. OpenBSD-nél a Stable ágat szokás még foltágnak is hívni (patch branch).

A BSD projektek a teljes operációs rendszert tartják karban, ennek az a látható eredménye, hogy a változatok közötti frissítések nagyon gördülékenyen zajlanak, gyakorlatilag a könyvtárak hibátlanul működnek (a Ports Collectionnek köszönhetoen még az operációs rendszeren kívül eső, "third party" külső fejlesztésű programok is!). A nagyon régi alkalmazások számára úgynevezett együttműködési (kompatibilitási) könyvtárakat telepít a rendszer, így gond nélkül futnak több éves alkalmazások is, melyeket több nemzedékkel korábbi könyvtárakkal fordítottak.

A BSD-k az alkalmazói programokat - melyek nem részei az operációs rendszernek - külön kezelik. Ez a ports (FreeBSD és OpenBSD), vagy a pkgsrc (NetBSD), mely a programok telepítéséhez szükséges leírásokat, patch-eket tartalmazza. A ports (vagy pkgsrc) segítségével nagyok kényelmesen lehet az alkalmazói programokat karbantartani. Természetesen, az alkalmazó programok elérhetők bináris formában is. Az alkalmazói programokról elmondható, hogy a ma az unix-szerü rendszerekben ismert és széles körben használt programok mind elérhetők binárisan: Xfree86, KDE, GNOME, Mozilla, OpenOffice.org, Gimp, Netscape Navigator, Opera, Emacs stb. A sort sokáig lehetne folytatni, nem is beszélve azokról a széles körben elterjedt alkalmazásokról, melyet BSD-n fejlesztenek. Jelenleg a FreeBSD ports könyvtára több, mint 7000 alkalmazást tartalmaz